AZ (ÚRHATNÁM) ÍRHATNÁM POLGÁR

Nem, nem őrültem meg a nyári melegben és kezdtem el átdolgozni Molière színművét:), de valamire azért fel tudtam használni a június végi viszonylagos lelassulást: összeszedtem, hogy hogyan tudjuk az írást felhasználni arra, hogy tudatosabbá váljunk és emellett fejlesszük agyunk bizonyos területeit is.

2022 márciusa óta írok naplót (ebben a posztban le is írtam, milyen szerkezetet követek a legnagyobb benefit érdekében), és nekem nagyon bevált: sokkal tudatosabb vagyok már az egyes folyamatok/változások közben is, előttem vannak a miértek is, és valahogyan jobban egyben van a fejemben az ok-okozatiság – és ami pluszban szuper: ez nemcsak a munka, hanem a privát életem vonatkozásában is igaz.

A rendszeres naplóírásról egy ideje azért már bebizonyították, hogy nem (csak) unatkozó széplelkek hobbija. A legtöbb sikeresnek tartott ember bizonyos rendszerességgel vezet egyfajta naplót, ezzel segítve magát céljai elérésében (ilyenkor pontosabb megfogalmazásra kényszerülünk, mint amikor csak „képzelgünk” róluk), erősíti az önreflexiót, csökkenti a szorongást, javítja az íráskészséget, és kiváló lehetőséget ad az asszociációra, ötletek papírra vetésére.

Ami viszont most frissen jött velem szembe és nagyon elgondolkodtatott, az Ross Gordon cikke arról, hogy a naplóíráson felül miért jó ún. career memokat írni egy munkához/feladathoz kapcsolódó csomópont körül. Gordon öt kérdést javasol írásban megválaszolni olyan helyzetekben, amikor egy valamiért nehezebb, dilemmásabb döntés előtt találjuk magunkat:

  • Mi a pontos helyzet?
  • Mi az, ami valószínűleg jól sül el/működni fog? Mi mehet félre, hol lehet gebasz?
  • Ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, mit teszek akkor? (Egy igazi sztoikus kérdés, imádom, köszi, Gordon!:))
  • Milyen kimenetelekre lehet számítani?
  • Milyen stratégiát követek a döntéskor?

És ami az igazán nagy haszna ennek a technikának (egyébként kábé ugyanaz, mint a napi szintű naplózásnak), az az, ha 6 hónap múlva minden utólagos infó és következmény tudatában visszaolvasom az írásom és kiértékelem: mi bizonyult bölcs gondolatnak visszatekintve? Mit néztem be? Mit nem vettem számításba?

A nyár remek időszak arra, hogy az ilyen szöszölősebb, befelenézős technikákkal tegyünk egy próbát; ha beválnak, már könnyebb lesz folytatni őket a sűrűbb őszi időszakban, ha meg nem, akkor maximum egy fröccstől vettük el az időt (bár mondjuk a reggeli naplóíráskor max az előző esti buliból maradt kilépőt isszuk, de most úgy érzem, elkalandoztam:)).

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top